A légikikötő forgalma azóta lendült fel igazán, amióta - 2001-ben - ezt tette európai központjává az ír Ryanair légitársaság: 2000-ben ugyanis még csak 250 ezer ember fordult meg Charleroi-ban. A repülőtérről nap mint nap 13 különböző úticél felé indulnak járatok, s ezek 90 százalékát a Ryanair adja: ugyanakkor az idei év óta több más alacsony költségű légitársaság is közlekedtet ide gépeket, többek között a magyar Wizzair. Most szerdán pedig - története során első ízben - egy libanoni légitársaság Bejrút és Charleroi között indít járatot.

A repülőteret használó utasok 31 százaléka belga, 14 százaléka ír és 10 százaléka olasz - ám az idén először viszonylag jelentős arányt ért el a magyarok és a lengyelek száma is (e két csoport együttesen ma már 6,5 százalékot ad), köszönhetően a Wizzair és a néhány hónapon át működött lengyel Air Polonia járatindításainak.

A légikikötő mindössze 40 kilométerre van a belga fővárostól (így a legtöbb hirdetésben "Brüsszel-Dél" néven szerepel), s 700 embert foglalkoztat. Ez utóbbi téren hamarosan változás, bővülés várható: az EU szabályai szerint ugyanis minden olyan repülőtér, amelynek forgalma meghaladja a 2 millió utast évente, köteles megnyitni a földi kiszolgálással kapcsolatos szolgáltatásokat a konkurencia előtt. Ebből azonban máris vita támadt a légikikötőt üzemeltető cég és legnagyobb üzletfele, a Ryanair között: ez utóbbi nem akar többet fizetni, az előbbi pedig nem tudja tovább folytatni eddigi gyakorlatát, hogy az utasok csomagjainak kezeléséért személyenként csak egy eurót számláz, miközben ez valójában 4-5 eurójába kerül.

Az egyre növekvő forgalom miatt a belgiumi vallon országrész kormányzata (Charleroi itt található) egy új utascsarnok és a hozzá tartozó parkolók építését tervezi, s azt, hogy felújítják a kifutópályákat. Mindez a következő 3-4 évben 120 millió euróba kerül majd.