Az EU 2007-2013 közötti pénzügyi tervével kapcsolatban Kovács László a megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy ebben mindenképpen gondoskodni kell majd az újonnan csatlakozott tagállamok felzárkóztatásához szükséges nagyságú pénzeszközökről. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a soros holland elnökség arra törekszik, hogy az idei év végéig kialakítsa a pénzügyi terv irányelveit, és ehhez megszerezze a tagállamok egyetértését. Az érdemi viták ezt követően kezdődhetnek.

Az EU hosszú távú gazdaságfejlesztési programjával, az úgynevezett lisszaboni stratégiával kapcsolatban a magyar külügyminiszter sürgette a munkaerő unión belüli áramlásának mielőbbi szabaddá tételét. Hollandia egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek e téren a legszigorúbb átmeneti korlátozásokat alkalmazzák az újakkal szemben. Bernard Bot közölte, hogy ezt voltaképpen a holland kormány sem tartja szerencsésnek, s ő személy szerint is egyetért azzal, hogy az ilyen korlátozások ártanak a versenyképességnek. Miután azonban a korábbi tagállamok többsége bevezetett ilyen intézkedéseket, Hollandia sem akart egyedül maradni. Ugyanez a téma szóba került azon a megbeszélésen is, amelyet Kovács László előzőleg Jacques H. Schravennel, a Holland Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségének elnökével folytatott. Az elnök ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy ez rossz döntés volt, és a munkaadók a maguk részéről nyomást gyakorolnak a holland kormányra a korlátozások feloldása érdekében.

A EU-bővítést illetően a két külügyminiszter egyetértett abban, hogy Bulgáriával és Romániával az év végéig le kell zárni, Horvátországgal pedig a jövő év elején el kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat (Bulgária esetében technikailag már be is fejeződtek a tárgyalások). Azonos állásponton voltak abban is, hogy a harmadik tagjelölttel, Törökországgal szemben nem szabad más mércéket alkalmazni, mint az eddig taggá vált, illetve tárgyalásokat folytató országokkal szemben. Kovács László és Bernard Bot egyaránt úgy látja, hogy ha az EU megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, az pozitív üzenet lenne az iszlám országok felé. Jelezné számukra, hogy nincs olyan kibékíthetetlen ellentét az európai országok és az iszlám világ között, mint azt egyesek feltételezik. A külkapcsolatokat illetően egyetértettek abban, hogy növelni kell az unió globális szerepvállalását, főleg a konfliktusmegelőzésben és a demokratikus folyamatok támogatásában.

Részletesebben is áttekintették a Balkán helyzetét (Bot rövidesen a térségbe látogat), amellyel kapcsolatban nagyon ígéretes jelzésnek nevezték Boris Tadic Szerbia elnökévé történt megválasztását. Ezzel kapcsolatban Kovács László elmondta holland kollegájának, hogy Magyarország veszélyesnek tartja az etnikai feszültségek éleződését a Vajdaságban, ami az ottani magyarokkal szembeni atrocitásokban tükröződik. Ezeket ugyanúgy el kell ítélni, mint azokat az erőszakos cselekményeket, amelyeket márciusban koszovói albánok követtek el az ott élő szerb kisebbséggel szemben.

Kovács László támogatást kért Hollandiától annak a magyar kérésnek a teljesítéséhez, hogy Magyarországon legyen az EU tervezett közös határőrizeti ügynökségének a székhelye. Erre a lehetőségre Lengyelország is benyújtotta az igényét; döntés várhatóan az év második felében, valamelyik EU-csúcson születik. Bernard Bot pozitívan reagált a kérésre, amelyet a magyar miniszter egyebek között azzal indokolt, hogy az újonnan csatlakozott országok közül Magyarországnak van a legtöbb nem EU-tag szomszédja. Emellett részletes írásos érvanyagot is átadott a kérés alátámasztására.