- Ha az Európai Unió tartós békét és stabilitást akar a Balkánon, nem hagyhatja, hogy Szerbia-Montenegró valamiféle fekete lyuk, bizonytalansági tényező legyen - idézte felszólalását Kovács László az ülés után az MTI-nek nyilatkozva. Leszögezte: az EU szomszédságpolitikájának célja kell legyen egy stabil és demokratikus Szerbia-Montenegró megteremtése. Ennek érdekében elő kell segíteni az államszövetség hatékonyabb működését, a politikai, gazdasági és szociális reformokat, valamint Szerbia-Montenegró európai orientációját.

Az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy szövetségesnek tekinti az ország demokratikus erőit, és kész támogatni őket. Egyértelműen meg kell mondania azt is, hogy a nacionalizmust a térség stabilitását veszélyeztető tényezőnek tekinti. Kovács László úgy vélte, fontos, hogy a szerb vezetésnek világos feltételeket szabjanak. Ahogy az EU hosszú ideje következetesen hangoztatja az együttműködés elengedhetetlenségét a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ugyanilyen egyértelműen kell hangsúlyoznia álláspontját az emberi jogok érvényesülésével és a kisebbségek helyzetével kapcsolatban. Aláhúzta annak fontosságát, hogy a szerbiai és montenegrói választók számára az EU nyújtson vonzó alternatívát a nacionalistákkal szemben. Rámutatott, hogy az európai perspektíva felmutatása komoly mértékben segíti a demokratikus erők térnyerését.

A miniszterek ülésén Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi felelőse is beszámolót tartott a Szerbia-Montenegróval kapcsolatos gondolkodásról. Mint mondta, külön kellene választani az államszövetség két tagjának közelítési folyamatát, hogy ne a lassabban haladó határozza meg a másik sebességét is. Ezt a felvetést a résztvevők egyetértéssel fogadták. Emellett többen is úgy nyilatkoztak, hogy az államszövetség működése messze nem kielégítő, de a megoldás nem a szétválás, hanem a hatékony működés biztosítása.

Az érdeklődés középpontjában álló másik kérdés Koszovó jövője volt: ezzel kapcsolatban az a vélemény alakult ki a vitában, hogy egyidejűleg kell foglalkozni Koszovó státusával és azzal, hogy milyen normáknak kell érvényesülniük a tartományban, illetve a szerb-koszovói viszonyban. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy az uniónak óvatosan kell eljárnia, mert az egyik vagy másik irányú végletes megfogalmazás - Koszovó függetlenségének támogatása vagy a jelenlegi status quo merev rögzítése - elégedetlenséget és feszültséget keltene a szerbek, illetve a koszovói albánok körében.

Az MTI kérdésére Kovács László azt is elmondta, hogy a miniszterekkel folytatott kétoldalú megbeszéléseken szinte kivétel nélkül mindenki érdeklődött a magyarországi belpolitikai helyzet iránt. Az érdeklődőknek azt válaszolta, hogy a politikai helyzet stabil, a kormányfőváltásra az alkotmánynak megfelelően, demokratikus módon kerül sor. A kormányfőváltás, a kormány várhatóan nem nagy mértékű átalakítása nem fogja veszélyeztetni az ország gazdasági, pénzügyi stabilitását, és a magyar külpolitikában sem fog fordulatot eredményezni. Mindezt megnyugvással fogadták - tette hozzá a magyar külügyminiszter.