Belgium gazdag ország. A minimálbér ezer euró, vagyis 250 ezer fölött van. De magasak az adókulcsok is. Egy havi 2000 euró fölötti jövedelem adókulcsa közelíti a 40 százalékot, de a ténylegesen befizetendő adó ennél lényegesen kisebb. Először is azért, mert itt családi adórendszer van. A férj és a feleség jövedelme összeadódik és rengeteg kiadási tétellel csökkenthető. Egy gyermek nevelése már körülbelül 20 százalékos csökkenést eredményez, de mérsékli a befizetendő adót, ha az aktív keresőknek idős, folyamatos felügyeletet és ellátást igénylő szüleikről is gondoskodniuk kell. Ha a család egy hitelből vásárolt lakásban lakik, a kölcsön kamata is leírható.

A belga adórendszer bonyolult, de főként azért, mert sok költség leírható. Például leírható a munkahely és a lakás közötti közlekedés költsége is. Ha egy magánszemély egy másik magánszemélynek adja bérbe lakását, a bérleti díjból származó jövedelem adómentes, persze csak bizonyos határig. Összességében tehát elmondható: a belga adórendszer mérhetetlen bonyolultsága és a magas induló kulcsok ellenére is sok legális csökkentési lehetőséget kínál a polgároknak, akiknek e hét végéig kell benyújtaniuk a tavalyi évre vonatkozó bevallásukat.


Németország is adóreform előtt áll

A személyi jövedelemadó fizetés szisztémája alapvetően hasonlatos Németországban és hazánkban. A különbségek abban rejlenek, hogy ki, mit és milyen mértékben írhat le az adójából. Itt, különösképpen a keleti országrészben preferálják a házvásárlást, a lakásépítést és mindenekelőtt a munkahelyteremtést. Egyelőre a politika nem tudja eldönteni, hogy növelni, vagy ellenkezőleg, csökkenteni kellene-e a magas jövedelmű polgárok adóit.

Most éppenséggel az a trend, merthogy rosszul mennek a dolgok, hogy csökkentsék azok adóterheit, akik felelősséget vállalnak a gazdaság föllendítéséért, tehát ők, a tőkések kapjanak több szabadságot. A havonta magyar pénzre átszámítva néhány milliót vagy éppenséggel néhány 10 milliót, netán 100 milliót kereső németek, ha csak nem találnak ki maguknak valami jó kis adóleírási lehetőséget, tehát nem menekítik jövedelmüket külföldre, valamilyen alapítványba, 50 százaléknál is nagyobb arányt kénytelenek leadni az államnak. Erre sokan persze nem hajlandóak és ilyenkor éri őket a politika részéről a hazafiatlanság vádja.

A fővonal mégiscsak az, hogy nagyszabású adóreformra lenne szükség, amely minden német polgár számára enyhítene az általa vagy a munkaadója által fizetett adóterheken. Ám de közbeszól az a tény, hogy egyre csak csökken a lakosság lélekszáma, és ebben a helyzetben kockázatos csökkenteni az adóbevételeket. Mert hát miből finanszírozzák a jövőben a társadalombiztosítást. A politika eközben nem mer lépni, mert ha lép, akkor valahol szavazatokat veszít.


Szlovákiában többletbevételt hozott az egységes, alacsony adókulcs

Szlovákiában a szakminiszter úgy érzi, sikeres az egységes adókulcs bevezetése. A szomszédos országban van egy úgynevezett alsó határ, tehát nem mindenki adózik.

Szlovákiában január elsejétől működik az új adórendszer, amely egységesen 19 százalékban szabja meg a személyi és társasági jövedelemadó, valamint az általános forgalmi adó mértékét. Felváltotta a sávos progresszív adórendszert, amelyben öt sávban, 10-től 38 százalékig terjedt a személyi jövedelemadó, a különböző címeken leszámítható tételek és kedvezmények száma pedig azt eredményezte, hogy a szlovákiai adórendszer olyan útvesztőhöz volt hasonló, amelyben a legtapasztaltabb adószakértők is eltévedtek.

Ugyan a klasszikus lineáris adórendszer nem ismer kivételeket és kedvezményeket, Szlovákiában vannak ilyenek. Nem fizetnek személyi jövedelemadót azok, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a 80832 koronát, 500 ezer forintot. Ez az összeg mindenki számára adómentes. Az e fölötti jövedelem 19 százalékát kell adó formájában befizetni. Így tehát a nagyon alacsony és az átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkezők az igazi nyertesei az új adórendszernek. Az átlagkeresetűek adóterhei nőttek. Ezért sokan úgy vélik, az új adórendszer nem igazságos.

Ivan Miklos pénzügyminiszter elsődleges célja az volt, hogy az egyszerűbb, áttekinthetőbb, olcsóbb adórendszerrel, a közvetlen adóterhek csökkentésével fellendítse a gazdaságot. Úgy kalkulált, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több pénz áramolhat az államkasszába, mert a túlságosan progresszív adózás eltünteti a teljesítményeket. A miniszter számításai bejöttek. Az állami költségvetés első féléves adóbevételei 11 százalékkal magasabbak a tervezettnél.