A Vlaams Blok a júniusi regionális választásokon még "csak" a második lett a flamand pártok sorában, 24,2 százalékos aránnyal. Néhány héttel ezelőtt már egy másik közvélemény-kutatás is az  idegenellenességéről ismert szervezet előretörését mutatta, de ekkor még a Vlaams Blok csak egy hajszálnyival előzte meg az addigi első helyezettet, a kereszténydemokratákat. A most közzétett felmérésben viszont már egyértelmű az előnye, hiszen egy ma tartandó szavazáson  26,9 százalékot kapna, míg a kereszténydemokraták csak 25,5  százalékot.

Mindez vészjósló a belgiumi demokratikus pártok számára, mert azt jelzi: nem működik a Vlaams Blok feltartóztatására kidolgozott politika, az, amelynek értelmében egyfajta "páriaként" kezelik ezt az erőt, nem hajlandók vele semmiféle együttműködésre. (E politika érvényesült a júniusi regionális választások után is, amikor gyakorlatilag nagykoalíció jött létre Flandriában, csak hogy a szélsőjobbot ne engedjék a kormányrúd közelébe.)

A Vlaams Blok újabb előretörését azonban nem csak "örök ellenzéki" státusa magyarázza, amelyből könnyedén bírálhatja a kormányzatot, s táborába toborozhatja az elégedetleneket.

Sikerében valószínűleg nagy szerepet játszott a belga kormánykoalíció elmúlt hetekben nyújtott gyenge teljesítménye is, az, hogy - mint az egyik  napilap fogalmazott a hét végén - "mostanában semmi sem sikerül" Guy Verhofstadt szövetségi miniszterelnök kormányában.

A parlament őszi ülésszakának megnyitását a koalíciót feszítő ellentétek, s így a jövő évi költségvetés tervezetének lassú kidolgozása miatt szeptemberről októberre kellett halasztani, a flamand és a vallon pártok között továbbra is teljes a véleménykülönbség a Brüsszelt egyes flamand elővárosaival egységbe ötvöző választási körzet kettébontásáról, már most látszik, hogy a tervezettnél jóval kisebb összeg várható a külföldre menekített pénzek hazacsalogatását  szolgáló, idén év végén hatályát vesztő belga amnesztiatörvénytől. 

Ráadásul a múlt hét végén az is kiderült, hogy az egy hónapja tartó, nem egyszer éjszakába nyúló egyeztetések dacára nem sikerült  megegyezésre jutni a brüsszeli repülőtéren működő gyorsposta-cég, a DHL terjeszkedési szándékáról (a flamandok ezt támogatták, mert több  ezer új munkahelyet jelentett volna, a vallonok viszont szigorú feltételekhez kötötték, az éjszakai repülések zajártalmától tartva), s így a DHL 2008 után másutt hozza majd létre európai központját. Ez  munkahelyteremtés helyett munkahelyek megszüntetését jelenti, bár  kétségtelen, hogy a repülőtér közelében lakók jobban alszanak majd éjszakánként...