Lángra kapnak a mecsetek Hollandiában?

A német sajtó továbbra is igen széles terjedelemben foglalkozik a holland filmrendező, Theo van Gogh meggyilkolásával. A baloldali Süddeutsche Zeitung az egyik legnevesebb kortárs holland író kijelentéseit idézi. „Ez a gyilkosság jobban meg fogja változtatni a mi Európánkat, mint azt gondoljuk”– nyilatkozta Harry Mulisch egy, van Gogh halála kapcsán rendezett demonstráción. „A politikusok, akik mindent megszépítenek, most félnek. Nagyon veszélyes lesz, ha az őslakos hollandok visszaütnek, és az első mecsetek lángra kapnak” – jelentette ki az író, megjegyezve: „a remény halvány jele”, hogy a demonstráción több marokkói is megjelent – hiszen a tettes is marokkói volt.

A Frankfurter Rundschau ugyanebben a témában jegyzett írásábanelmondja, hogy az elmúlt esztendőkben kiderült, „hogy a hollandok sokat emlegetett toleranciája gyakran nem más, mint a szemet hunyás taktikája, ami a muzulmán bevándorlók és a hollandok szegregációjába torkollik”. A lap ezt példákkal is illusztrálja: tavaly a hollandok felszabadulásának napján marokkói fiatalok a zsidó áldozatok emlékkoszorúival fociztak. Röviddel ezt követően egy imám került az újságok címlapjára, aki a mecsetében kijelentette, a homoszexuálisokat a magas épületek tetejéről kell ledobálni – írja az SDP közeli lap.

A német egység napján spórolna a szövetségi kormány

A Der Spiegel baloldali német hírmagazin a vörös-zöld koalíció egyik tervét kísérő tiltakozási hullámról ír. A szövetségi kormány el kívánja törölni az október 3-ai nemzeti ünnepet (a német egység napját) azzal, hogy az eseményre ezután csak a hónap első vasárnapján emlékezzenek. Ez a lépés része annak az intézkedési csomagnak, amellyel a pénzügyminiszter, Hans Eichel a 2005-ös költségvetésen tátongó lyukakat be kívánja tömni, hogy az közelítsen az euró stabilitási paktumában lefektetett 3 százalékos GDP hiányhoz. A pénzügyminisztérium véleménye szerint ugyanis a nemzeti ünnep munkaszüneti napra tolásával 0,1 százalékos gazdasági növekedés érhető el. A német politikusok azonban tiltakozásukat fejezték ki a terv miatt. Emund Stoiber bajor miniszterelnök úgy véli: a kormány terve a kabinet történelmietlenségéről tanúskodik, míg Laurenz Meyer, a CDU főtitkára szerint a kezdeményezés a „teljes reménytelenség" jele. A keletnémet SPD képviselő, Markus Meckel szintén bírálta az elképzelést; mint mondta, Németországban értelmes strukturális reformokra van szükség és nem az ünnepnapok feláldozására.

Érvek a hadkötelezettség eltörlése ellen

A Die Zeit német baloldali hetilap az általános hadkötelezettség előnyeit részletezi egyik cikkében, állítva: a hadkötelezettséget csak a civilek kritizálják, a csapatok számára ez nélkülözhetetlen. A lap megjegyzi: a szabad demokraták és a zöldek lelkesen várják az átállást a hivatásos hadseregre, ezzel szemben szinte minden katona szkeptikus. A szakértők szerint a Bundeswehr ma is profi. A jelenlegi haderő 240 ezer fős hivatásos hadsereggé átalakításával emelkednek a költségek és csökken a minőség – prognosztizálják. A lap idézi Wolfgang Schneiderhan tábornokot, aki az utánpótlás biztosítását a sorkötelezettségből fakadó egyik többletértéknek nevezte. A továbbszolgáló fiatalok ugyanis már alaposan megismerkedtek a hadsereggel, és a Bundeswehr is rendelkezik egy képpel róluk – mégpedig egy alaposabbal, mint ami egy rövid felvételi beszélgetésen megszerezhető – írja a Die Zeit.