Hollandisztán
Népszabadság Online 2004.11.15. 20:58
Néhány éve szélsőségesnek számított az, aki Hollandiában nyíltan beszélt arról, hogy az "ország megtelt", elég a bevándorlókból. De szabad-e elvárni a más kultúrából és vallásból jöttektől, hogy az ország liberális világszemléletét átvegyék, ha már itt vannak?
De másként be tudnak-e illeszkedni a németalföldiek közé? Ha nem tudnak vagy nem akarnak, nem kerül-e veszélybe mindaz, amit a hollandok hollandnak tartanak a saját hazájukban? Mi lesz a hollandsággal, ha egyre többen nem akarnak asszimilálódni. Sőt! Saját szokásrendjüket akarják 1. korlát nélkül alkalmazni Hollandiában, 2. magukra a hollandokra rákényszeríteni?
Az első állítás igaz, és ha konfliktusokkal is jár, ezeket lehet kezelni. A másodikat már nem. Azt kellene eldönteni, hol a határ a kettő között. Hollandisztán rémképe nem azért merül föl, mert "túl sok" muzulmán bevándorolt él az országban. Hanem, mert nem kevesen a maguk bigott vallási és életviteli előírásait akarják elismertetni és betartatni a többséggel. Olyan tételeket is, amelyek a múlt század végére a holland világképből kikoptak. Például a felekezeti kizárólagosság, vallási radikalizmus.
A muzulmán radikálisok gyilkos fellépése után Hollandia e keserves valósággal szembesül. A legdühösebb őslakosok most maguk is erőszakot alkalmaztak. Sőt: állami erőszakot alkalmaztatnának - a muzulmánokkal szemben. Akik ettől még inkább megijednek, földühödnek, radikalizálódnak. Ördögi spirál. Hogy megszakadjon, ahhoz két, látszólag ellentétes dolgot kellene véghez vinni. 1. Kíméletlenül le- és visszaverni az erőszakos radikalizmust, öltözzön bármilyen mezbe. 2. Türelmesen és kíméletesen megteremteni a feltételeit annak, hogy egy muzulmán önazonossága megőrzésével együtt is európaivá, akár hollanddá is válhasson. Az első karhatalmi, a másik lelki erőt igényel - márpedig az utóbbi már az e szempontból sokáig példaszerű hollandokból is fogyni látszik. Hollandia nem annyira megtelt, mint amennyire kiüresedni látszik. Kár volna érte.
|