Belgium
Az ország északi részét flamandok lakják, akiknek nyelve a hollanddal azonos, délen pedig a francia ajkú vallonok vannak túlnyomó részben. A modern Belgium a flamandok és a vallonok ingatag szövetségre lépésével jött létre 1830-ban. Brüsszelben, a gazdag fővárosban van az Európai Unió székhelye. Brugge, Antwerpen és más városok jólétét a 15. század óta virágzó textilipar és kereskedelem alapozta meg. A 19. században a Meuse völgyében kialakult a vas- és acélipar; a térség mind a mai napig fontos ipari központ.
Hollandia
A kereskedelem a 15. század óta Hollandia éltető eleme; hatása jól látható az olyan ragyogó városokon, mint Amszterdam vagy Delft. Hollandia ellenőrzi a Rajna torkolatát, Európa egyik fontos kapuját. Rotterdam a világ egyik legfontosabb kikötője. Mivel azonban a deltatorkolat nagy része a tenger szintje alatt van, a hollandoknak folyamatos küzdelmet kell vívniuk, nehogy a tenger és a folyók átszakítsák a gátakat. Az 1953-ban, egy katasztrofális vihart követően az ország délnyugati részén épített új védműrendszer a holland mérnöki munka diadala. Hollandia 1648-ban nyerte el teljes függetlenségét Spanyolországtól, majd elveszítette Belgiumot és Luxemburgot. A II. világháború során az ország rendkívül sokat szenvedett. Ma Hollandia nyugati részén iparvárosokat, intenzíven művelt mezőgazdasági területeket és virágkertészeteket találunk, a magasabban fekvő keleti részeken pedig erdők váltakoznak hangafüves fenyérekkel.
Luxemburg
Luxemburg története 1354-ig nyúlik vissza. A nagyhercegség hasonló nevű fővárosában számos szép épület található. A jólétet az acélipar alapozta meg a 19. században, jóllehet ma Luxemburg elsősorban mint pénzügyi központ jelentős. Itt van számos nemzetközi szervezet, például az Európai Legfelsőbb Bíróság székhelye. Luxemburg a legmagasabb életszínvonalú országok egyike. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Egy iskolát felgyújtottak, két templomot megpróbáltak lángra lobbantani Hollandiában csütörtökre virradóra annak az erőszakhullámnak eredményeképpen, amely a szókimondásáról és az iszlámmal kapcsolatos ellentmondásokat kidomborító filmjeiről nevezetes Theo van Gogh filmrendező múlt keddi meggyilkolása után árasztotta el az országot. A filmrendező feltételezett gyilkosát, egy marokkói származású holland állampolgárt radikális iszlám körökkel hozták összefüggésbe. 
Tovább…
Holland rendőrök vélhetően iszlám szélsőségesekkel keveredtek tűzharcba, majd közülük három is megsebesült egy robbanásban Hágában. Az eseményeket követően a hatóságok lezárták a holland főváros légterét. 
A bosszúállásból elkövetett mecset- és templomrongálások beszüntetésére szólítottak fel a hollandiai muzulmánok és keresztények, miután elhamvasztották a feltételezett iszlám szélsőséges által meggyilkolt Theo van Gogh filmrendezőt. 
Hollandiában bomba robbant az egyik muzulmán iskola bejáratánál Eindhoven városában – jelentette a Magyar Rádió. Sérülésről nem érkezett jelentés, de az épület bejárata megrongálódott.
Amszterdamban, kedden reggel a hagyományos arab burnuszba öltözött, marokkói-holland kettős állampolgárságú 26 éves Mohammed B. lelökte a kerékpárjáról a munkába tartó Theo van Gogh filmrendezőt. Először összerugdosta, majd földön fekvő férfit egy hosszú késsel többször mellbe szúrta és hatszor fejbe lőtte. Utána elvágta a torkát, és a véres késsel egy ötoldalas levelet szúrt a hasába. 
Tömegesen bukkant fel Hollandiában egy olyan, nemi úton terjedő ritka kór, amely megkönnyíti az AIDS-t okozó HIV-vírus terjedését - közölte pénteken a holland népegészségügyi hivatal. 
A holland-marokkói férfit, akit azzal vádolnak, hogy Amszterdamban megölte Theo Van Gogh filmrendezőt, egyben azzal is vádolják, hogy kapcsolatot tartott fenn egy terrorizmussal gyanúsított csoportosulással is. 
Az őslakosok bosszújától tart Harry Mulisch holland író van Gogh meggyilkolása miatt – írja a Süddeutsche Zeitung. A szövetségi kormány a német egység napját törölné az ünnepnapok közül azért, hogy így emelje 0,1 százalékkal a GDP-t – olvashatjuk a Der Spiegelben. A Die Zeit cikke a hadkötelezettség eltörlésének negatívumait vázolja fel. 
Környezetvédő csoportok nyomására a holland kormány egyes autópályák esetében várhatóan 80 km/h-ra csökkenti a gépkocsik megengedett maximális sebességét. Az intézkedés 2005 közepén lép életbe. 
A hollandok készek egymilliárd eurót fordítani a 3G-koncesszió megszerzésére. 