A mai 40-50-es korosztály fülében igen ismerősen cseng ennek a mindössze 2500 négyzetkilométer alapterületű monarchiának a neve. Komjáthy György vasárnapi koktélján felnőve gyakorta tapasztottuk fülünket Pacsirta rádiónk drapp anyaggal bevont hangszóróira, hogy hallhassuk a nyugat legújabb zenéjét - egyenesen Luxemburgból. Mára az RTL - amely rövidítés utolsó betűje természetesen Luxemburgot jelenti - fogalom Európában, jó néhány éve Magyarországon is önálló csatornával jelentkezik.

Az Luxemburgba látogató külföldi turista - persze nem kevés iróniával - jogosan állapítja meg, hogy a kiskunmajsai temetőben több élet van, mint szombat este a főváros központjában. Nem igaz ez azonban a dolgos hétköznapokra. Luxemburg a világ (!) politikai és gazdasági életében jelentős helyet foglal el. Ez előbbi legfrissebb bizonyítéka, hogy Asselborn külügyminiszter közvetített az elmúlt héten a közel-keleti válságban az izraeli és palesztin vezetők között.

A hazánkhoz hasonlóan a történelem átjáró folyósójának is nevezhető kis ország először a XIX. században nyerte el teljes függetlenségét, rögtön úgy, hogy területének több mint felét el is veszítette. A hajdani "nagy" hatalomra már csak a belgiumi Luxemburg nevű tartomány emlékeztet.

Az Európai Unió tavalyi bővítése előtt Luxemburg büszkélkedhetett a közösség legkisebb országa címmel (ma Máltáé a megtiszteltetés). Méretét meghazudtoló módon azonban a szövetség egyik legfontosabb pillére. Nemcsak alapító tagja az EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösségnek, hanem annak létrehívója, Robert Schumann - későbbi francia miniszterelnök - a főváros szülötte. Luxemburg ad otthont az unió számos intézményének, a bíróságnak, a számvevőszéknek, a parlament több hivatalának, és itt találhatók a bizottság háttérintézményei is. Ezekben egy éve közel száz magyar eurokrata is dolgozik, zömében fordítók és tolmácsok. Juncker miniszterelnök egyike a mindenki által legelfogadottabb kormányfőknek, és őt választották meg néhány hónapja az eurozóna "pénzügyminiszterévé".

A - legalább - háromnyelvű ország (mindenki beszél a luxemburgin kívül németül és franciául, valamint a többség angolul, és sokan még egy idegen nyelven) méltán érdemelte ki, hogy a területén található, a francia és német határtól egyaránt néhány méterre lévő - egyébként jelentéktelen falucska - Schengen legyen a határok nélküli Európa szimbóluma.

Luxemburg - akármennyire is paradoxul hangzik - gazdasági hatalom. Még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk a több száz bankot, több ezer befektetési és off-shore céget is. Másfél évszázados múltra tekint vissza az acélipari óriás, az Arcelor (korábban ARBED), amely néhány hónappal ezelőttig a világ legnagyobbja volt. Luxemburgban van a Goodyear európai központja, ide tart az Apple, a Microsoft, az AOL és az Amazone is, hogy innen irányítsák az öreg kontinensen történő üzleteiket. Itt gyártja a Magyarországon is kapható CD-it és DVD-it a TDK. Európa legnagyobb, csak teherfuvarozással foglalkozó cége a Cargolux, amely Európa leghosszabb (4 km) kifutópályályáról száll fel, és amelynek jelentős európai tranzitállomása Budapest, ahol hetente négyszer landol.

A világ két legnagyobb üveggyártó cége közül az egyik, a Guardian is Luxemburgba telepítette európai főhadiszállását. A hazánkban beruházó külföldi cégek közül ők voltak az elsők (1988-ban), akik hozzánk érkeztek, hetekkel ugyan, de megelőzve a General Elecrtic-et. Orosházán van üzemük, ahol a világ legjobb minőségű síküvegét állítják elő. Luxemburgi cégek a rendszerváltás óta eltelt időben összesen mintegy 15.000 munkahelyet teremtettek illetve konszolidáltak Magyarországon. Néhány név a sok közül: Match, RTL, Debreceni Dohánygyár, Alföldi Porcelángyár. Szintén luxemburgi székhelyű a kontinens legjelentősebb acélszerkezetű csarnokrendszereket gyártó cége. Az ASTRON több mint 400 épületet szállított Magyarországra az elmúlt 15 év során.

A fordított mérleg jóval szerényebb, de irodával rendelkezik Luxemburgban az egyik legnagyobb magyar közúti fuvarozó, a RévészTrans, amely többek között a gumiipari óriás, a Michelin hazai szállítója.

Luxemburg jelentős filmgyártással is rendelkezik. Részben itt forgatták a magyar mozinézők által is ismert, a Vermeer holland festő életét bemutató filmet, valamint helyi produkció a hamarosan otthon is bemutatásra kerülő "9. nap" c. film, amely egy luxemburgi pap lelkiismereti küzdelmét mutatja be a német megszállás idején.

A 440 ezer lakosú országban az egy főre jutó gépjármű-állomány meghaladja az 1-et, és 2004-ben 49 ezer új személyautót helyeztek forgalomba.

A fenti tények és számok remélhetőleg meggyőzték Önöket arról, hogy a "Ha kedd van, akkor ez Belgium" c. filmkomédia vonatkozó része még akkor sem állja meg a helyét, ha tudjuk, hogy egy négyzetkilométerre itt jut az éttermek minőségét jelző legtöbb Michelin-csillag a világon. A vígjáték egyik jelenete ugyanis nem kevesebbet állított, mint hogy Luxemburgot csak azért hozták létre, hogy az Európán átutazó éhes turista megállhasson ebédelni.